Alábbi bejegyzésünket Balassa Tímea A pulzáló mágneses tér gyógyászati alkalmazása c. könyve nyomán írjuk.
A pulzáló mágneses tér hatásával foglalkozó kutatások nagy része abban megegyezik, hogy az elektromágnesesség sejtszinten hat, mégpedig a sejtmembrán az elsődleges fokozata az ilyen eszközök hatásának. Több publikációban és kutatásban utalnak arra, hogy ez az alapoknál ható mechanizmus az oka annak, hogy több pozitív változás elindulhat a szervezetben a pulzáló mágnesterápiás készülékek hatására, hiszen a testünk építőköveinél kezdi el kifejteni a hatását. Éppen ezért különböző betegségtípusok esetén képes megfelelő válaszreakciót kiváltani a szervezetben és elindíthat pozitív folyamatokat.
" A különböző betegségek során a sejtek sejtmembránjának megváltozik a felületi feszültsége. A terápia során alkamazott pulzáló elektromágneses tér ..., képes membránszinten befolyásolni a sejt működését. A sejtek saját működésükhöz energiát igényelnek. Ezt az energiát saját anyagcsere-folyamataik révén maguk képesek előállítani. Természetesen ehhez tápanyagra és oxigénre van szükségük. A tápanyagok felvételét is és a salakanyagok leadását is a sejtmembrán elektromos potenciálja biztosítja. A betegség során megváltozott membránpotenciál visszaállítható a pulzáló mágnesterápiával, mivel az aktiválni képes a feszültségfüggő membáncsatornákat és közvetve vagy közvetlenül egyéb membránalkotók működését, felgyorsítva ezzel az összes sejt anyagcsereforgalmát. Ez utóbbi pedig indukálja a szövet vérellátásának, egyúttal oxigén- és tápanyagellátásának növekedését, az anyagcsere-végtermékek elszállítását, mely utóbbi alapfeltétele a gyógyulásnak. Tulajdonképpen arra készteti a sejtet, hogy elindítsa és használja az addig gátolt anyagcsere-folyamatait, és ezáltal támogassa saját regenerációs képességét is.
Értágító hatás és a vérellátás javítása
A pulzáló mágneses tér képes befolyásolni a vérkeringést, hatására az erek kitágulnak, és javul a vérellátása az adott területnek (Smith T. L. és mtsai, 2004). Nemcsak értágító hatású, de serkenti az új vérerek képződését (neoangiogenesis), ezáltal is megtámogatva a szövetek jobb vérellátását (Ameia Yen-Patton GP és mtsai, 1988). Ez leginkább a hajszálerek esetében fontos, hiszen ezek biztosítják az adott szövet vérellátását. A vérkeringés serkentésével élénkül a szövetek tápanyag- és oxigénellátása, valamint a salakanyagok elszállítása is. Ez a jótékony hatás leginkább a vérkeringéssel összefüggő betegségek esetén használható ki, mint pl. a diabetikus angiopátia (az alsó végtagok vérellátási zavara cukorbetegeknél), a szív ischémiás megbetegedései (pl.: angina pectoris), vérnyomás problémák stb. esetén.
A mikorkeringés befolyásolásának sejtszinten történő eseményeiről vitatkoznak még a kutatók. Egy, a vérkeringést befolyásoló hatásáról szóló összefoglaló cikk (McKay J. C. és mtsai, 2007) szerint a tudományos cikkek fele számol be értágító hatásról, a másik fele pedig nemcsak erről, hanem arról is, hogy a kezelés valóban lehet értágító hatású, de adott esetben - függően a vénák eredeti tónusától - érszűkület is bekövetkezhet. Valószínűleg emiatt vélik sokan úgy, hogy a kezelés az egészséges egyensúlyi állapot létrehozására "törekszik" a szervezetben."
Balassa Tímea: A pulzáló mágneses tér gyógyászati alkalmazása.(2009): 43-47.
